A Munka törvénykönyvének előzőekben említett módosítása körében változott a határidőkre és időtartamokra vonatkozó rendelkezések egy része is:
A határidőre vonatkozó új szabályok:
Ezen változások véleményünk szerint leginkább a munkáltatóknak nyújtanak segítséget.
Az általános szabály az, hogy a határidőt – a Munka törvény eltérő rendelkezése hiányában – akkor kell megtartottnak tekinteni, ha a lejárat napjának végéig a jognyilatkozatot közlik vagy ezen időpontig az egyéb magatartás tanúsítása megtörténik.
Az új rendelkezések értelmében:
– a 61. § (6) bekezdésében, (A munkáltató tizenöt napon belül írásban nyilatkozik a munkavállaló munkaszerződés módosítási kérelmére.)
– a 64. § (4) bekezdésében (A munkáltatónak – a munkavállaló kérelmére – indokolási kötelesség hiányában is meg kell indokolnia a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatát meghatározott esetekben – Pl: ha erre apai szabadság, szülői szabadság kérelme miatt kerül sor-. A munkavállaló a jognyilatkozat indokolását annak közlésétől számított tizenöt napon belül írásban kérheti. A munkáltató az indokolást a kérelem kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban közli.)
– és a 78. § (2) bekezdésében (Az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni.)
meghatározott tizenöt napos határidőt megtartottnak kell tekinteni abban az esetben is, ha a jognyilatkozatot legkésőbb a határidő utolsó napján postára adják.
Ezen módosítást megelőzően a fent rögzített 15 napos határidő csak az azonnali hatályú felmondásnál volt ekként alkalmazható. A bíró gyakorlat ezt a 15 napos szabályt ekként alkalmazta az eddigiekben is, tehát a határidő betartására a postára adás megfelelő volt, így a jogszabályba ültetést jelen esetben is a bírói gyakorlat generálta.
Kiemelendő azonban, hogy ezen fent rögzített határidők jogvesztő határidők, melynek okán betartásuk nagyon fontos a jogszerű működés érdekében!
Az időtartamra vonatkozó új szabályok:
Az Mt. 26. § szakaszában foglaltak alapján(1) A munkaviszonyra vonatkozó szabályban vagy a felek megállapodásában meghatározott, határidőnek nem minősülő időtartam számítására a 25. § (4)-(8) bekezdése nem alkalmazható, az ilyen időtartam számításánál a naptár az irányadó.
(2) Az (1) bekezdés szerinti időtartam alatt a jognyilatkozat érvényesen megtehető úgy is, ha legkésőbb az időtartam utolsó napján postára adják.
Tehát – fentiekhez hasonlóan – az időtartam alatt a jognyilatkozat érvényesen megtehető úgy is, ha legkésőbb az időtartam utolsó napján postára adják. Ilyen időtartam pl: a próbaidő: Azonnali hatályú felmondással – indokolás nélkül – megszüntetheti a fél a munkaviszonyt a próbaidő alatt, mely szabálynak megfelel, ha az azonnali hatályú felmondást a próbaidő utolsó napján postára adják.
Érdekes helyzetet eredményezhet például, ha az utolsó napon Munkáltatóként feladjuk az azonnali hatályú felmondást, és a kézbesítés megtörténte előtt – tegyük fel másnap – bejön dolgozni a munkavállaló. Ilyenkor véleményünk szerint a Munkáltató együttműködési kötelezettségének körébe tartozik, hogy tájékoztassuk őt erről a felmondásról. Esetlegesen mutassuk be neki a felmondást a postai feladóvevénnyel. Egyes kollégák álláspontja szerint megfelel a jogszabályi követelményeknek, ha postára adtuk az azonnali hatályú felmondást, és mikor átveszi a munkavállaló, akkor szűnik meg a munkaviszony. Mindenesetre a jogszabály szó szerinti értelmezésében: a megszüntetés napja a közlés napja lesz, nem a feladás napja.
Abban az esetben, ha a munkavállaló nem veszi át a próbaidő alatti felmondást, akkor az általános közlési szabályok szerint kell közöltnek tekinteni az okiratot, tehát vizsgálni kell, miért nem veszi át. Ha a munkavállaló megtagadja az átvételt, akkor nyomban közöltnek tekinthető a felmondás. A tértivevény alapján lehet majd döntést hozni ezen ügyekben, mely eljáráson sokat gyorsított az elektronikusan megküldött tértivevény, ahol szinte azonnal lehet látni, ha a címzett átvette, vagy az átvételt megtagadta.
E körben javasoljuk az Mt. 24. § szakaszának használatát, mely a jognyilatkozat közlése vonatkozásában az alábbiakat is rögzíti: az írásbeli jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek átadják, vagy az elektronikus dokumentum részükre hozzáférhetővé válik, továbbá a 22. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott jognyilatkozat esetében, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik. Az elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje. A közlés akkor is hatályos, ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a postai szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozatot,
a) ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény átvételét megtagadta vagy a címzett által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt meghiúsult, a kézbesítés megkísérlésének napján,
b) egyéb esetekben az eredménytelen kézbesítési kísérlet, valamint az értesítés elhelyezésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.
