A letartóztatás szó hallattán a bűnügyi krimik legizgalmasabb jelenetsorozatai jutnak gyakran az emberek eszébe. Előszeretettel alkalmazott dramaturgia fordulat, hogy az ügyvéd néhány jól irányzott jogi kifejezéssel és furfangos fordulattal meghátrálásra kényszeríti a nyomozót vagy az ügyészt, és ezzel az ügyfelét nyomban kihozza a börtönből.

Azonban, mint azt az élet számos más területén megtapasztalhattuk, a valóság gyakran teljesen más.

A letartóztatott személy gyakran nincs tisztában az őt megillető jogokkal, eljárási lehetőségeivel, nem ismeri a hatósági eljárás szakaszait sem, amely egy rendkívül félelmetes és kétségbeejtő helyzetet jelenthet az egyén számára.

Rögzíteni szükséges, hogy a jelenleg hatályos jogszabályi környezetben a letartóztatás a legsúlyosabb személyi szabadságot korlátozó bírói engedélyes kényszerintézkedés, amelynek eljárásjogi kereteit a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) szabályozza.

A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén az adott személy őrizetét rendelheti el, amely legfeljebb hetvenkét óráig tarthat. Ez alatt az idő alatt – a vádemelés előtt az ügyészség indítványára – a bíróság határoz a letartóztatásról. A vádemelés előtt a letartóztatás meghosszabbítása iránt is az ügyészség tesz írásban indítványt a bíróságnak.

Nagyon fontos, hogy a letartóztatás nem büntetés, ami azt jelenti, hogy a bíróság nem állapította meg az elkövető büntetőjogi felelősségét, ettől függetlenül a terhelt személyi szabadsága mégis elvonásra kerülhet a büntetőeljárás érdekeinek érvényesítése és védelme érdekében. Úgyis körül írhatjuk, mint a terhelt személyi szabadságának bírói elvonását a jogerős ügydöntő határozat meghozatala előtt.

A letartóztatás éppen azért szerepel a többi, bírói engedélyes kényszerintézkedés (így a távoltartás, bűnügyi felügyelet) után a Be.-ben, mert csak akkor kerülhet sor az elrendelésére, ha az elérni kívánt célok más kényszerintézkedéssel nem biztosíthatók megfelelő módon.

Fontos megemlíteni, hogy milyen esetekben kerülhet sor a letartóztatás elrendelésére. Ennek kereteit szintén a Be. rendezi.

Általános feltételként említhető, hogy a letartóztatás elrendelésének, meghosszabbításának és fenntartásának akkor van helye, ha

a) a terhelt bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható vagy vele szemben vádat emeltek, és

b) a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés céljának eléréséhez ez szükséges, és az elérni kívánt cél más módon nem biztosítható.

Ezen túlmenően különös feltételek vizsgálata is szükséges. Ennek alapján letartóztatás akkor rendelhető el

a) a terhelt jelenlétének biztosítása érdekében, ha

aa) megszökött, szökést kísérelt meg, vagy a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság elől elrejtőzött, illetve

ab) megalapozottan feltehető, hogy a büntetőeljárásban elérhetetlenné válna, így különösen megszökne, elrejtőzne,

b) a bizonyítás megnehezítésének vagy meghiúsításának megakadályozása érdekében, ha

ba) a terhelt a bizonyítás meghiúsítása érdekében a büntetőeljárásban részt vevő vagy más személyt megfélemlített, jogellenesen befolyásolt, vagy tárgyi bizonyítási eszközt, elektronikus adatot, vagy vagyonelkobzás alá eső dolgot megsemmisített, meghamisított vagy elrejtett, illetve

bb) megalapozottan feltehető, hogy a terhelt a bizonyítást veszélyeztetné, így különösen a büntetőeljárásban részt vevő vagy más személyt megfélemlítene, jogellenesen befolyásolna, tárgyi bizonyítási eszközt, elektronikus adatot vagy vagyonelkobzás alá eső dolgot megsemmisítene, meghamisítana vagy elrejtene,

c) a bűnismétlés lehetőségének megakadályozása érdekében, ha

ca) a terhelt a gyanúsítotti kihallgatását követően az eljárás tárgyát képező bűncselekményt folytatta, vagy a gyanúsítotti kihallgatását követően elkövetett újabb, szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény miatt gyanúsítottként hallgatták ki, illetve

cb) megalapozottan feltehető, hogy a terhelt a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt véghezvinné, az eljárás tárgyát képező bűncselekményt folytatná vagy szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el.

Fontos hogy a letartóztatást célzó ügyészi indítványban meg kell jelölni, hogy az ügyész mely okokra hivatkozva kéri a bíróságtól a letartóztatás elrendelését, amely körülmények vizsgálatát a bíróság végzi.

Itt szükséges megemlíteni egy a közelmúltban nagy sajtó visszhangot és média figyelmet kapott ügyet. A közelmúltban a fővárosi nyomozó hatóság drograzziát tartott egy csepeli cég laborjában, ahol több személyt különböző kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények elkövetésével gyanúsítottak meg, majd indítványozták a letartóztatásukat is. A letartóztatásukra irányuló ügyészi indítványt a bíróság elutasította, amelyben jelentős szerepet játszott az  érdemi védői munka is, amely rávilágított arra, hogy az ügyész által – fentiekben szerinti – megjelölt letartóztatást megalapozó körülmények, mind az alap, mind a speciális feltételek vonatkozásában nem állnak fenn.

A fenti példából is kitűnik a védői szerepkör elengedhetetlen fontossága, tehát a védőügyvéd hathatósan közreműködik az eljárási szabályok betartásának ellenőrzésében, a letartóztatott személy jogainak védelmében, a szakszerű jogi tanácsadásban és a letartóztatás szükségességének bírósági vizsgálatában.

A letartóztatás megszüntetése érdekében az ügyvéd folyamatosan vizsgálja a letartóztatás feltételeinek fennállását, indítványokat terjeszt elő a letartóztatás megszüntetésére vagy kisebb korlátozással járó alternatív kényszerintézkedések alkalmazására.

Fentiek alapján a megfelelő védői képviselet nem luxus, nem felesleges kiadás, hanem elengedhetetlen az eljárás alá vont személy érdekeinek szakszerű védelmében.

Irodánk hosszú évek óta sikeresen látja el különböző tárgyú büntetőügyekben eljárás alá vont személyek jogi képviseletét sikeresen. Amennyiben Önnek vagy hozzátartozójának szüksége lenne jogi segítségnyújtásra vagy tanácsadásra, keressen bizalommal minket és egy konzultáció keretében megbeszéljük a lehetséges jogi lépéseket.

/Kérjük annak figyelembevételét, hogy az ismertetett jogszabályok, azok terjedelme miatt nem közölhetők teljes egészben, így jogi problémájának megoldására mindenképp keressen fel jogi szakembert. Cikkünk pusztán tájékoztatásként szolgál. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is a folyamatosan változó jogszabályok miatt./