A törvényes öröklés körében előzőekben már ismertettük a törvényes öröklés általános rendjét, a leszármazók öröklése körében felmerülő szabályokat, illetve az osztályrabocsátás szabályait, a házastársak törvényes öröklésének szabályait, valamint a felmenők (szülő, nagyszülők, dédszülők) és azok leszármazóinak öröklésére vonatkozó szabályokat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) alapján.
Jelen cikkünkben a magyar jogban oly régóta ismert, és a tulajdoni viszonyoknak megfelelően folyton változó ági öröklés, ági vagyon szabályrendszerét kívánjuk ismertetni.
Ági vagyon: Ha nem az örökhagyó leszármazója a törvényes örökös, az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről öröklés vagy ajándékozás útján hárult vagyontárgy ági öröklés alá esik. Ági öröklésnek van helye testvértől vagy a testvér leszármazójától örökölt vagy ajándékba kapott vagyontárgyra, ha a vagyontárgyat a testvér vagy a testvér leszármazója az örökhagyóval közös felmenőjétől örökölte vagy ajándékba kapta. A vagyontárgy ági jellegét annak kell bizonyítania, aki azt ezen a címen örökölné.
Az egyik fontos feltétel tehát, hogy öröklés vagy ajándékozás útján, tehát ingyenesen jusson az örökhagyó tulajdonába a vagyontárgy, melyet ági vagyonként kívánnak kezelni. Illetve ezen feltételen túlmenően fontos, hogy a vagyontárgy az örökhagyó felmenőjétől, vagy testvérétől kapja ingyenesen, azonban testvér esetén csak akkor minősül ági vagyonnak a testvértől kapott vagyontárgy, ha azt a testvér (vagy annak leszármazója) az örökhagyóval közös felmenőjétől örökölte vagy kapta ajándékba. (Rögzítjük tehát, hogy a testvértől kapott azon vagyontárgy, melyet a testvér maga vett, majd ezt követően az örökhagyó örökölt vagy ajándékba kapott nem fog ági vagyonnak minősülni.)
Ági örökösök: A szülő örökli azokat a vagyontárgyakat, amelyek róla vagy felmenőjéről hárultak az örökhagyóra. A kieső szülő helyén az ő leszármazói örökölnek a törvényes öröklés általános szabályai szerint. Ha mind az ági vagyontárgy öröklésére jogosult szülő, mind annak leszármazója kiesett, a nagyszülő; ha ő is kiesett, az örökhagyó távolabbi felmenője örökli azt a vagyontárgyat, amely róla vagy felmenőjéről hárult az örökhagyóra. Ha ági örökös nincs, az ági vagyontárgy az örökhagyó egyéb vagyonával esik egy tekintet alá.
Érdekes tehát ezen szabályrendszerben, hogy elsősorban a szülő örököl, akitől – vagy aki ágáról – az ági vagyon háramlott, majd a kiesett szülő leszármazói. Őket követi a sorban a nagyszülő, azonban itt szükséges kiemelnünk, hogy a nagyszülői parentélában – mely fogalmat már a felmenők öröklése körében ismertettük – a nagyszülők leszármazói már nem örökölnek, pusztán a távolabbi felmenők következnek, amely parentéla esetén szintén nincs lehetőség a leszármazók öröklésére.
Házastárs haszonélvezeti joga ági vagyonon: A házastársat az ági vagyonon holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg. Mind a házastárs, mind az ági örökös – a jövőre nézve – bármikor igényelheti a haszonélvezeti jog megváltását. Az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon fennálló haszonélvezeti jog megváltása a házastárssal szemben nem igényelhető. Megváltás esetén a házastársat az ági vagyon egyharmada illeti meg. A haszonélvezeti jog megváltásának a haszonélvezeti örökös és az állagörökös méltányos érdekeinek figyelembevételével kell történnie.
E körben rögzítjük, hogy ahol a Ptk. az öröklési jogon belül házastársat említ, ott a bejegyzett élettársra is alkalmazni kell a jogszabályt, azonban fontos megjegyeznünk, hogy bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha két 18. életévét betöltött azonos nemű személy két (szintén cselekvőképes, nagykorú) tanú jelenlétében anyakönyvvezető előtt kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni. Tehát a bejegyzett élettárs fogalma nem azonos az élettársak, és az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába bejegyzett élettársak fogalmával, mert az utóbbi két kategóriára a házastársak törvényes öröklésének szabályai nem érvényesülnek.
Az ági öröklésből kivont vagyon: Az ági öröklés szabályai nem terjednek ki a szokásos mértékű ajándék tárgyára. Az ági öröklés szabályai nem terjednek ki arra a vagyontárgyra, amely az örökhagyó halálakor már nincs meg, de kiterjednek az ilyen vagyontárgy helyébe lépett vagy értékén vásárolt vagyontárgyra. Az örökhagyó házastársával szemben a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgyakra ági öröklési igényt nem lehet támasztani.
Az ági örökség: Az ági vagyontárgyat az örökös természetben örökli. Ha a természetben való öröklés lehetetlen vagy célszerűtlen, a bíróság – bármelyik érintett fél kérelmére – az ági vagyontárgy értékének pénzbeli kiegyenlítését rendelheti el.
Összefoglalva tehát az ági öröklés szabályai megakadályozzák, hogy az örökhagyó családjától ajándékba kapott vagy örökölt vagyona a családból kikerüljön. Nagyon fontos, hogy a hagyatéki vagyontárgyak ági vagyoni jellegét a hagyatéki eljárás során a közjegyző nem vizsgálja hivatalból, arra hivatkozni kell, és az ági jelleget továbbá bizonyítani is kell, méghozzá annak, aki azt ezen a címen örökölni szeretné.
/Kérjük annak figyelembevételét, hogy az ismertetett jogszabályok, azok terjedelme miatt nem közölhetőek teljes egészben, így jogi problémájának megoldására mindenképp keressen fel jogi szakembert. Cikkünk pusztán tájékoztatásként szolgál. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is a folyamatosan változó jogszabályok miatt./
