A törvényes öröklés körében előzőekben már ismertettük a törvényes öröklés általános rendjét, a leszármazók öröklése körében felmerülő szabályokat, illetve az osztályrabocsátás szabályait, valamint a házastársak törvényes öröklésének szabályait a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) alapján. Jelen cikkünkben a felmenők (szülő, nagyszülők, dédszülők) és azok leszármazóinak öröklésével foglalkozunk.
A magyar jogban egyedülálló módon parentéláris öröklésnek nevezzük a felmenők és az oldalági rokonok öröklésének sajátos rendjét. A parentéla az azonos fokon lévő felmenők és leszármazóik csoportja. Az egyik parentélába tartozó személyek a szabályozás alapján megelőzik a következő parentélába tartozókat. Amíg pedig az egyik parentéla nem ürül ki, addig a következő parentéla sem kerül sorra.
Az új Ptk. a parentélák számát kibővítette, tehát kettő helyett már három parentéláról beszélhetünk: szülők, nagyszülők, dédszülők és azok leszármazói. A jogszabály értelmezése alapján nyilvánvalóan nem az volt a cél, hogy a dédszülők örököljenek, hanem az állam öröklése helyett a tágabb rokoni kör (azaz a dédszülők leszármazói) öröklését kívánta lehetővé tenni a jogalkotó.
Szülő és a szülő leszármazójának öröklése (első parentéla): Ha leszármazó és házastárs nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó szülői örökölnek fejenként egyenlő részben. Az öröklésből kiesett szülő helyén ennek leszármazói örökölnek olyan módon, mint a gyermek helyén annak leszármazói. Ha a kiesett szülőnek leszármazója nincs vagy nem örökölhet, egyedül a másik szülő vagy annak leszármazói örökölnek.
Nagyszülő és a nagyszülő leszármazójának öröklése (második parentéla): Ha leszármazó, házastárs, szülő és szülőtől leszármazó nincs vagy nem örökölhet, törvényes örökösök egyenlő részekben az örökhagyó nagyszülői. Az öröklésből kiesett nagyszülő helyén ennek leszármazói örökölnek ugyanúgy, mint a kieső szülő helyén ennek leszármazói. Ha a kiesett nagyszülőnek leszármazója nincs vagy nem örökölhet, helyette nagyszülőpárja, ha ő is kiesett, helyette leszármazója örököl. Ha valamelyik nagyszülőpár kiesett, és helyükön leszármazó nincs vagy nem örökölhet, az egész hagyatékot a másik nagyszülőpár vagy az ő leszármazójuk örökli.
Dédszülő és a dédszülő leszármazójának öröklése (harmadik parentéla): Ha nagyszülő és nagyszülőtől leszármazó nincs vagy nem örökölhet, törvényes örökösök fejenként egyenlő részekben az örökhagyó dédszülői. Az öröklésből kiesett dédszülő helyén ennek leszármazói örökölnek ugyanúgy, mint a kieső nagyszülő helyén ennek leszármazói. Ha a kiesett dédszülőnek leszármazója nincs vagy nem örökölhet, helyette dédszülőpárja, ha ő is kiesett, helyette leszármazója örököl. Ha valamelyik dédszülőpár kiesett, és helyükön leszármazó nincs vagy nem örökölhet, az egész hagyatékot fejenként egyenlő részekben a többi dédszülőpár örökli.
Kiemeljük tehát, hogy ezen parentéla a régi Ptk-ban még csonka parentéla volt, az új Ptk. alapján azonban már a dédszülők leszármazói is örökölhetnek.
Nagyon fontos rögzíteni, hogy a fenti három parentéla esetén a törvényes öröklés ezen rendjéhez nem szükséges, hogy a szülők, nagyszülők, dédszülők házastársi kapcsolatban álljanak egymással, hiszen az öröklés rendjét ezen esetben az örökhagyóhoz fűződő rokoni kapcsolatra alapítjuk.
Távolabbi felmenők öröklése: Ha dédszülő és dédszülőtől leszármazó nincs vagy nem örökölhet, törvényes örökösök fejenként egyenlő részekben az örökhagyó távolabbi felmenői. Az új Ptk.-ban ez lett az úgynevezett csonka parentéla, hiszen jelen esetben a távolabbi felmenők leszármazói már nem örökölnek.
/Kérjük annak figyelembevételét, hogy az ismertetett jogszabályok, azok terjedelme miatt nem közölhetőek teljes egészben, így jogi problémájának megoldására mindenképp keressen fel jogi szakembert. Cikkünk pusztán tájékoztatásként szolgál. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is a folyamatosan változó jogszabályok miatt./
