Napjainkban, mikor a jogi személyek már hosszabb múltra tekinthetnek vissza, sokan, akik nem jártasak a jog világában tévesen értelmezik és kezelik a jogi személyek fogalmát és nincsenek tisztában azzal, hogy a jogi személyek jogképessége mire terjed ki. Ezen jogi fogalmat és a hozzá kapcsolódó törvényi szabályozást kívánjuk jelen cikkünkben bővebben, és gyakorlati szempontból bemutatni:

A Ptk. 3:1. § szakasz alapján: (1) A jogi személy jogképes: jogai és kötelezettségei lehetnek.

Fontos tisztázni, hogy a perbeli jogképesség nem azonos a Ptk-ban rögzített jogképességgel minden esetben. Vegyük például a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényt, mely jogszabály rendelkezései alapján /3. § 1) bekezdése/: a társasház tulajdonostársainak közössége az általa viselt közös név alatt az épület fenntartása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhető. A társasház azonban nyilvánvalóan nem jogi személy. Ennek igazolására szolgál azon tény is, hogy például a társasháznak a személyhez fűződő jogok körében sincs jogképessége, tehát sem a sértetti, sem pedig a jogsértő oldalon nem lehet alany (Fővárosi Ítélőtábla Pf.20231/2009/5.).

(2) A jogi személy jogképessége kiterjed minden olyan jogra és kötelezettségre, amely jellegénél fogva nem csupán az emberhez fűződhet.

(3) A jogi személy személyhez fűződő jogaira a személyiségi jogokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, kivéve, ha a védelem jellegénél fogva csupán az embert illetheti meg.

Nagyon érdekes a Ptk. ezen megfogalmazása, hiszen a törvénymódosítással a személyhez fűződő jogok helyett a személyiségi jog fogalma került bevezetésre. Nyilvánvaló azonban, hogy személyiségi joga csak az embernek lehet, így a jogi személyekre vonatkozóan a törvény úgy fogalmaz, hogy a jogi személy személyhez fűződő jogaira a személyiségi jogokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Ezen körben a törvény feltüntet egy kivételt, mely szerint ha a védelem jellegénél fogva csupán az embert illetheti meg valamely személyiségi jog, akkor az a jogi személyekre nyilvánvalóan nem alkalmazható. Mivel a fent említetteknek megfelelően személyiségi joga csak az embernek van, így az olyan személyiségi jogok, mint például a testi épséghez fűződő jog, vagy kegyeleti jog a jogi személy esetében értelmezhetetlenek.

(4) A jogi személy törvényben meghatározott típusban, törvény által nem tiltott tevékenység folytatására és cél elérése érdekében alapítható és működtethető.

Ezen jogszabályi rendelkezésnek megfelelően a jogi személy csak a törvényben meghatározott típusban működhet. A Ptk. sorolja fel ezen típusokat, melyek: az egyesület, alapítvány, egyesülés, részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság, betéti társaság, közkereseti társaság és szövetkezet.

A következő feltétele a jogszabálynak, hogy a meghatározott típusban létrejövő jogi személy a törvény által nem tiltott tevékenység folytatására alapítható, mellyel kapcsolatosan leszögezzük, hogy az ezen rendelkezésbe ütköző létesítő okirat semmis.

(5) A jogi személynek saját névvel, székhellyel, tagjaitól, illetve alapítójától elkülönített vagyonnal, valamint az ügyvezetését és képviseletét ellátó szervezettel kell rendelkeznie.

Fontos kiemelni e körben, hogy ezen négy feltétel, melyet a törvény szövege megfogalmaz, egy olyan minimális követelmény, melynek minden jogi személynek meg kell felelnie. Ezek tehát, hogy saját névvel kell rendelkeznie, saját székhellyel kell rendelkeznie, tagjaitól vagy alapítójától elkülönített vagyonnal kell rendelkeznie illetve, hogy olyan szervezettel kell rendelkeznie, mely ellátja ügyvezetését/képviseletét.