- rész
A Munka törvénykönyvének már többször említett módosítása körében megváltozott, kibővült a munkáltató tájékoztatási kötelezettsége a munkaviszony létesítésekor, mely módosítás többlet terhet ró a munkáltatókra.
Azon felül pedig, hogy kibővült a munkáltató tájékoztatási kötelezettsége, annak határideje is módosult a jogszabályváltozás során: 15 nap helyett 7 nap lett, tehát a munka törvénykönyvének 46. § szakasza alapján (1) A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított hét napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót az alábbiakról: (melyből az aláhúzott részek azok, melyek újonnan kerültek feltüntetésre a munka törvénykönyvében)
a) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról,
b) a munkaviszony kezdetéről, tartamáról,
c) a munkahelyről,
d) a munkakörbe tartozó feladatokról,
e) a napi munkaidő tartamáról, a hét azon napjairól, amelyekre munkaidő osztható be, a beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő- és befejező időpontjáról, a rendkívüli munkaidő lehetséges tartamáról, a munkáltató tevékenységének sajátos jellegéről (90. §),
f) a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,
g) az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásról,
h) a szabadságnapok számáról, számítási módjáról és kiadásának szabályairól,
i) a munkaviszony megszüntetésével összefüggő szabályokról, különösen a felmondási idő megállapításának szabályairól,
j) a munkáltató képzési politikájáról, a munkavállaló által igénybe vehető képzésre fordítható idő tartamáról,
k)a hatóság megnevezéséről, amely részére a munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos közterhet megfizeti, valamint
l)arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e.
A rendelkezésekről bővebben – a sorszámozást tartva – az alábbiakat kívánjuk ismertetni:
a) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról: A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított hét napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót a munkáltatói jogkör gyakorlójáról.
Ezen kötelezettség eddig is terhelte a munkáltatókat. Kiemelnénk azonban, hogy ez egy nagyon fontos része a tájékoztatásnak, hiszen erre tud hivatkozni a munkáltató, ha esetlegesen rossz embertől fogadott el utasítást a munkavállaló. Nagyon fontos tehát megjelölni a munkáltatói jogkör gyakorlóját, azonban nem szükséges konkrét nevet írni, mivel, ha például leváltásra kerül az ügyvezető, akkor pusztán emiatt kellene új tájékoztatást adni a munkavállalóknak. Elegendő, ha a munkáltató azt jelöli meg a tájékoztatóban, hogy a munkaügyi vezető, vagy az ügyvezető igazgató a munkáltatói jogkör gyakorlója.
b) a munkaviszony kezdetéről, tartamáról: A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított hét napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót a munkaviszony kezdetéről, tartamáról.
A munkaviszony kezdete általában a munkába lépés napja – nagyon ritkán előfordulhat az az eset, hogy a munkavállaló a munkába lépés napján beteg lesz és elmegy betegszabadságra, viszont általánosságban a munkába lépés napja a munkaviszony kezdete -.
A munkaviszony tartama vonatkozásában arról kell tájékoztatni a munkavállalót, hogy határozatlan, vagy határozott időre jön létre a munkaviszony, illetve, hogy ha határozott időtartamra jön létre a munkaviszony, akkor mi a megszűnés időpontja.
Megjegyezzük, hogy ezen rendelkezések gyakran szerepelnek a munkaszerződésekben is, így, ha már benne van a munkaszerződésben az erről szóló megállapodás, nem kell a tájékoztatóban ismételten feltüntetni.
Egyebekben rögzítjük, hogy a munkaviszony kezdetére vonatkozó rendelkezések is módosultak a jogszabály változás okán: az új szabály értelmében 48. § A munkaviszony kezdetének napja – eltérő megállapodás hiányában – a munkaszerződés megkötését követő nap. (Míg az alábbi rendelkezést hatályon kívül helyezték: A munkaviszony kezdetének napját a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony kezdete a munkaszerződés megkötését követő nap.)
c) a munkahelyről: A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított hét napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót a munkahelyről.
Amennyiben a szerződő felek nem kötötték ki a munkaszerződésben a munkavégzés helyét, akkor a tájékoztatóban kell a munkáltatónak megadni a munkavégzés helyét a munkavállaló részére. Ha tehát munkahelynek a munkakörben szokásos munkavégzési helyet kell tekinteni, akkor az ezen szakasz szerinti tájékoztatóban kell megjelölni a munkavégzési helyet.
Nyilvánvalóan, ha a munkaszerződés már tartalmazza a munkaviszony kezdő napját, tartamát valamint a munkavégzés helyét (ugyanis ezen 3 adat gyakran képezi a munkaszerződések részét), akkor ezeket az adatokat már nem kell a tájékoztatóban feltüntetni.
Javasolnánk azonban azt a megoldást a munkáltatóknak, hogy ha a munkaszerződés tartalmazza ezen adatokat, azonban maximálisan szeretnének megfelelni a jogszabályi követelményeknek, akkor a tájékoztató ezen részeihez annyit kellene feltüntetni, hogy a munkaszerződés tartalmazza az erre vonatkozó tájékoztatót.
d) a munkakörbe tartozó feladatokról: A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított hét napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót a munkakörbe tartozó feladatokról.
Ezen rendelkezés nem változott a törvénymódosítással. A munkakörben tartozó feladatokat a munkaköri leírásban részletesebben is meg lehet határozni, így a munkáltató elegendő, ha ezen ponthoz azt tünteti fel, hogy a munkakörbe tartozó feladatok a munkaköri leírásban kerülnek feltüntetésre.
Tekintettel arra, hogy jelen téma meglehetősen terjedelmes, így annak folytatása egy külön cikkben – következő Blogunkban – várható.
