Blogjainkban több alkalommal foglalkoztunk a Munka törvénykönyve 2023. január 1. napjával hatályba lépő módosításával.

Jelen cikkünkben a munkaviszony teljesítésével összefüggésben fellépő módosításokat kívánjuk bemutatni:

1. Az alapvető kötelezettségek között módosult a munkaviszony teljesítésével összefüggésben felmerült költségek megtérítésére vonatkozó része a munka törvénykönyvének. Az eddigi szabályozás a munkaviszony teljesítésével összefüggésben felmerült „indokolt” költségek megtérítését írta elő a munkáltató számára. A módosítás már a „szükséges” költségek megtérítésének kötelezettségét is előírja. Bár a „szükséges” fordulat nem kerül pontosan meghatározásra, a javaslat indokolása szerint a munkáltatónak térítésmentesen kell biztosítania a munkavállaló számára a feladata elvégzéséhez szükséges például képzést, amelyeket az uniós vagy, nemzeti jogszabályok, illetve a kollektív szerződés előír.

A pontos jogszabályhely alapján:

51. § (1) A munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni.

(2) A munkáltató köteles a munkavállaló részére

a) a munkaviszony teljesítésével felmerült szükséges és indokolt költséget megtéríteni,

b) a munkavégzéshez szükséges feltételeket – eltérő megállapodás hiányában – biztosítani.

2. A módosítás érinti a törvény utasítás teljesítésének megtagadására vonatkozó részét is, mégpedig akként, hogy kiegészíti a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alóli mentesülés eseteit.

A pontos jogszabályhely alapján:

54. § (3) A munkavállaló – a rendelkezésre állási kötelezettség teljesítésének idejére vonatkozó utasítást kivéve – az utasítás megtagadása esetén is köteles rendelkezésre állni.

Gyakorlati példával bemutatva az esetet, ha az az utasítás, hogy munkavédelmi szemüveg nélkül végezzen el egy olyan feladatot a munkavállaló, melyben a testi épsége nyilvánvalóan sérülhet, azon utasítást megtagadhatja, de aznap nem mehet haza, hanem rendelkezésre kell állnia. A módosítás körében az újdonság az, hogy kivételt képez a rendelkezésre állási kötelezettség teljesítésének idejére vonatkozó utasítás, tehát a rendelkezésre állás nem vonatkozik arra az esetre, mikor a megtagadott munkáltatói utasítás a rendelkezésre állást írja elő. Például, ha ma már dolgozott 12 órát a munkavállaló, de plusz 2 óra munkavégzésre utasítják, az egy jogellenes utasítás, mivel a munkaidő mérték jogszabályaiba ütközik, így nincs rendelkezésre állási kötelezettsége a fenti jogszabályhely alapján.

3. Módosult továbbá a munkaviszony teljesítésével kapcsolatosan a munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés alábbi rendelkezése:

A bírói joggyakorlat átvételével az is mentesülési eset lesz, ha a munkavállaló nem keresőképtelen, de egyébként a munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan.

A pontos jogszabályhely alapján tehát:

55. § (1) A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól

a) keresőképtelensége időtartamára, vagy egyébként munkaköre ellátására egészségi okból való alkalmatlansága esetén annak időtartamára.

Rögzítjük azonban, hogy erre az időre távolléti díj NEM jár. Ezen szabályozás nagyon megosztó, és több jogi szakértő szerint elképzelhető, hogy nem is lesz hosszú életű. Eddig a bírói gyakorlat szerint foglalkoztatási kötelezettsége volt a munkáltatónak, és ha ennek nem tudott eleget tenni, akkor állásidőn volt a munkavállaló, így alapbére és bérpótlékai megillették. A módosítást követően a munkáltatónak azonban sem bért nem kell fizetnie, sem foglalkoztatnia nem kell a munkavállalót, így majdhogynem rákényszeríti a jogszabály a munkavállalót, hogy felmondjon, hiszen díjazás nem illeti meg, biztosítási jogviszonya szünetel, 30 nap szünetelés után pedig a biztosítási jogviszonyának folytonossága megszakad. Felmondás esetén azonban sem végkielégítése, sem felmentési ideje nem lesz a munkavállalónak, mely álláspontunk szerint az Uniós jogszabályoknak nem feleltethető meg.

Jelen munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés rendelkezései között található továbbá az úgynevezett Gondozási szabadság, ami valójában nem szabadság, hanem munkavégzés alóli mentesülési eset, azonban ennek részletszabályait a későbbiekben, a szabadság körében belépő módosítások kapcsán kívánjuk részletesebben ismertetni.

/Kérjük annak figyelembevételét, hogy az ismertetett jogszabályok, azok terjedelme miatt nem közölhetőek teljes egészben, így jogi problémájának megoldására mindenképp keressen fel jogi szakembert. Cikkünk pusztán tájékoztatásként szolgál. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is a folyamatosan változó jogszabályok miatt./