A törvényes öröklés általános rendjét, a leszármazók öröklése körében felmerülő szabályokat, illetve az osztályrabocsátás szabályait a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) alapján egy előző cikkünkben már ismertettük. A leszármazók öröklése kapcsán rögzítettük, hogy a törvényes örökös első sorban az örökhagyó gyermeke, azonban kizárólag a leszármazók csak abban az esetben örökölnek, ha nincs házastárs.

A Ptk. a házastársak törvényes öröklésére az alábbi szabályokat alkalmazza:

Házastárs öröklése leszármazó mellett: Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.

A házastárs haszonélvezeti joga nem korlátozható, és a házastárssal szemben megváltása nem igényelhető. Osztályos egyezségben a házastársnak a gyermekrész helyett az egész hagyatékra kiterjedő holtig tartó haszonélvezeti jog biztosítható.

A házastárs megváltási igénye: A házastárs – a jövőre nézve – bármikor igényelheti a haszonélvezeti jog megváltását. A haszonélvezeti jog megváltásának a házastárs és a leszármazó méltányos érdekeinek figyelembevételével kell történnie. A megváltásra kerülő vagyonból a házastársat – természetben vagy pénzben – egy gyermekrész illeti meg.

Házastárs öröklése szülő mellett: Ha leszármazó nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat. Az ezen – az örökhagyóval közösen lakott lakáson- felüli hagyaték felét az örökhagyó házastársa örökli, másik felét az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban. Az öröklésből kiesett szülő helyén a másik szülő és az örökhagyó házastársa örököl fejenként egyenlő arányban (tehát 1/4-1/4 arányban).

Házastárs egyedüli öröklése: Ha leszármazó és szülő nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa egyedül örököl.

Házastárs kiesése a törvényes öröklésből: Nem örökölhet az örökhagyó házastársa, ha az öröklés megnyílásakor a házastársak között életközösség nem állott fenn, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás. Az örökhagyó házastársának az öröklésből való kiesésére az hivatkozhat, aki a kiesés folytán maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne.

Házastárs kötelesrésze: A Ptk. módosítása során a törvényes öröklés körében a legjelentősebb változások a házastárs örökléséhez kötődnek, mely nyilvánvalóan hatással volt a kötelesrész iránti igényére is. Az új Ptk. nem változtatott azon, hogy a házastárs kötelesrészre jogosult, tehát a kötelesrész megilleti, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne.

A kötelesrész mértéke: A túlélő házastársat kötelesrész címén annak harmada illeti meg, ami neki – a kötelesrész alapja szerint számítva – mint törvényes örökösnek jutna.

Ha a házastársat, mint törvényes örököst haszonélvezeti jog is megilleti, kötelesrésze e tekintetben a haszonélvezeti jognak olyan korlátozott mértéke, amely szükségleteit biztosítja, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat. Itt kiemeljük, hogy a korlátozott mértékű haszonélvezet meghatározásakor tehát – a régi Ptk.-ban rögzített szabályoktól eltérően – már figyelmen kívül marad a túlélő házastárs saját vagyona és munkájának eredménye.

A törvényes örökségként haszonélvezeti jogot öröklő házastárs a kötelesrészét igényelheti úgy is, mintha haszonélvezeti jogát megváltották volna.

Nagyon fontos azon szabály, hogy a kötelesrész mértékének számításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy az örökhagyó a végintézkedést mikor tette. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (továbbiakban Ptké.) 65. § (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy ha az örökhagyó végintézkedését a Ptk. hatálybalépése előtt tette, a kötelesrész mértékére a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kötelesrész mértéke ilyenkor a törvényes örökrész fele. A 2014. március 15-e után készült végintézkedéseknél az új Ptk.-ban meghatározott harmad a kötelesrész mértéke.

(A régi Ptk. szabályai a kötelesrész mértékét az alábbiak szerint rögzíti: A törvényes öröklés általános rendje: 607. § (4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. A kötelesrész mértéke és alapja: 665. § (1) Kötelesrész címén a leszármazót és a szülőt annak fele illeti, ami neki – a kötelesrész alapja szerint számítva – mint törvényes örökösnek jutna. (2) Ha a házastársat mint törvényes örököst haszonélvezeti jog illetné meg, az ő kötelesrésze a haszonélvezeti jognak olyan korlátozott mértéke, amely szükségleteit biztosítja, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is. Egyébként a házastársat kötelesrészül törvényes örökrészének fele illeti meg.)

Kötelesrész iránti igényt a házastárs akkor is érvényesíthet, ha az örökhagyó nem tett végintézkedést, és leszármazók, szülők hiányában ő az egyedüli törvényes örökös. (Ezen eset akkor fordulhat elő, ha az örökhagyó vagyonának jelentős részét életében elajándékozta, és ezért jutna kevesebb a házastársának a hagyatékból a kötelesrész mértékénél.)

Nagyon fontos továbbá kiemelnünk, hogy a kötelesrészre vonatkozó igény jogi természetét tekintve nem öröklési jogi, hanem kötelmi igény. Erre tekintettel rögzítjük, hogy a kötelesrész iránti igény öt év alatt elévül.

Egyebekben a Ptk. külön rendelkezést rögzít a Házastárs kitagadását illetően. Általános szabályként rögzíti, hogy nem jár kötelesrész annak, akit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagadott. A kitagadás akkor érvényes, ha a végintézkedés annak okát kifejezetten megjelöli. Házastársát az örökhagyó házastársi kötelességét durván sértő magatartása miatt kitagadhatja.

Rögzítjük továbbá, hogy az ági vagyon vonatkozásában a házastársakra vonatozó szabályokat majd az ági vagyon körében ismertett speciális szabályokkal kívánjuk bemutatni.

/Kérjük annak figyelembevételét, hogy az ismertetett jogszabályok, azok terjedelme miatt nem közölhetőek teljes egészben, így jogi problémájának megoldására mindenképp keressen fel jogi szakembert. Cikkünk pusztán tájékoztatásként szolgál. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is a folyamatosan változó jogszabályok miatt./